Ionizáló sugarak!

Az ultraibolya sugárzás olyan optikai sugárzás, amelynek hullámhossza rövidebb a látható ibolya sínnél. Ezért nevezzük (UV) sugárzásnak. Az (UV) sugárzás szemmel nem látható, a veszélye éppen eben rejlik, szemünkbe jutva jelentős károsodást okozhat. Az intenzív (UV) sugárzás, továbbá a bőrünknek is ártalmas, olyannyira, hogy a melanoma egyik kiváltó okaként ismerjük. Viszont bizonyos mértékű besugárzásra szüksége van a szervezetünknek, a D vitaminképzéshez. Az (UV) sugárzás lehet természetes, vagy mesterséges! Egy természetes (UV) sugárzás forrást ismerünk az pedig a nap, a mesterségesek közül pedig beszélhetünk az (UV) lámpáról, vagy a szolárium csőről, de az ívhegesztő is ide sorolható, vagy a higanygőz lámpa. A nap, amely a látható fénysugarak mellet bőségesen ontja a szemmel láthatatlan infravörös és ultraibolya sugárzásokat, sőt az ennél is keményebb és ártalmasabb ionizáló sugarakat is. Ezen kívül, a külső kozmikus térből a nagyenergiájú részecskesugárzás is folyamatosan bombázza a föld légkörét. Az (UV) sugárzás hullámhossztartománya 0,1-04. mikron, ez a tartomány három sávra osztható, A,B,C uvc, rövidhullám, uva, hosszabb hullám, ezért alacsony energiájú. A napból és a világűrből érkező besugárzások közül a nagy kvantumenergiájú ionizáló sugarak jelentik a legnagyobb veszélyt. Az ilyen sugárzásokat a légkör felső része az ionoszféra nagyrészt elnyeli. Viszont az (UV) sugárzást az ionoszféra átengedi. Az (UV) sugárzás legveszélyesebb komponensét az uvc, sugárzást a sztratoszféra túlnyomórészt elnyeli, és ennek során felbontja a kétatomos oxigén molekulát, ezek bomlásából pedig háromatomos ózon keletkezik. Az ózon veszélyes gáz mert erősen oxidáló hatású, belégzése súlyos légzőszervi károsodást okozhat. A talajszint közelében is képződhet ózon. A kipufogó gáz is tartalmazza! A sztratoszférában naponta háromszázmillió tonna ózon jön létre, az egyenlítő felett, ahonnan a sarkok felé szétterülve fokozatosan visszaalakul oxigénné. Az ózonréteg szűrési hatékonysága rendkívül jelentős, hiszen az uvb, sugárzást csaknem teljesen elnyeli. Üvegházhatású gáz is! UVA sugárzás az emberek és állatok bőrében pigment képződést vált ki, és hozzájárul a D vitamin szintézishez, növényekben pedig a klorofilképzésben és a fotoszintézisben játszik szerepet. A növények esetében, vízből és széndioxidból oxigén felszabadulása mellett szénhidrátok képződnek. A földön ez a legfontosabb élelmiszer és oxigéntermelő folyamat! Az ózon, talaj közeli jelenléte azért fontos, mert ha károsítja a tüdő szöveteket, az jelentősen visszavetheti a vér frissülését, tisztulását. A szív szivattyúzza a tápanyagokkal és oxigénnel dús vért az artériákon keresztül minden egyes sejthez, ahol végbemennek az anyagcsere folyamatok. A vénás vér szállítja az összes sejtből a bomlástermékeket és feltölti a szív jobb pitvarét. A feltöltés után a szív összehúzódik és átlöki a vért a jobb kamrába, amely összehúzódva küldi a vért a tüdőbe, ahol az oxigén hatására megtisztul, telítődik és újra elindul a szív felé. A bal pitvarba és a bal kamrából az artériákon keresztül viszi az életet a szervekbe, sejtekbe. A kapillárisok jutatják a sejtekhez a szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, oxigént, ásványi anyagokat, és szállítja el az anyagcsere termékeket. Több millió sejtet lát el a mintegy 60-90 ezer kilométer kapilláris hálózat. A súrlódási ellenállás miatt, a 120-140 higanymilliméteres nyomással az aortába lökődő vér veszít energiájából mire a kapillárisokhoz ér, 10-15 higanymillimétert. A kapillárisokban jelentkező degenerációk miatt a visszairányuló vénás vér lelassulhat, vagy létrejöhet egy pangásos folyamat. Az artéria vastag, rugalmas, a véna vékonyabb és a véráram visszafolyását megakadályozó szelepekkel rendelkezik.

Nagyon fontos tehát a kapillárisok fiziológiás állapota! Megjelenítik a környezeti terhelések hatására létrejött állapotot!