A rák és más betegségek kockázata az egekbe szökik azoknál az űrhajósoknál, akik hat vagy annál több hónapra kikerülnek a Föld mágneses mezejének védelmet nyújtó közegéből,figyelmeztetnek a sugárzás emberi testre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók. A 320 kilométeres magasságban keringő ISS fedélzetén tartózkodó asztronauták még némileg védettek a káros nap- és kozmikus sugárzástól, a Hold- és Mars-utazók azonban már nem élvezhetik ezt."Az állomáson tapasztalt sugárzás sokkal enyhébb, mint amit egy Hold vagy Mars expedíció során megtapasztalhatunk" - mondta Kirk Shireman, a NASA űrállomás programjának helyettes vezetője.

A Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban folyó sugárzási tanulmányok mellett a NASA és partnerei sugárzásmérőkkel ellátott torzókat repítettek az űrállomásra, hogy felmérjék a belső szervek károsodását. Az űrhajósok is folyamatosan dozimétert viselnek, az űrséták során pedig különösen nagy figyelmet szentelnek a sugárzási szinteknek, tette hozzá Shireman. Az eddig begyűjtött információ megerősíti a NASA jelenlegi sugárzási kockázatokkal kapcsolatos irányelveit, nyilatkozott dr. Francis Cucinotta, a sugárzási tanulmányok vezetője, a Johnson Űrközpont kutatója. A NASA tervei között továbbra is szerepel a Holdra való visszatérés 2020-ban, illetve egy állandó holdbázis is, majd jöhet a Mars és más célpontok a Constellation program keretein belül.

Cucinotta szerint az űrügynökségnek körülbelül öt éve van, hogy megoldást találjon a sugárzási problémára, vagy bizonyítékokat találjon, ami megcáfolja a jelenlegi kockázatbecslési mutatókat. A majdan Marsra induló űrhajók erősebb pajzzsal való ellátása nem feltétlenül jelent megoldást, figyelmeztet Cucinotta. A súlytöbblet túl nehézzé tenné az űrhajót, hogy a jelenlegi technikákkal az űrbe juttassák. Egy gyorsabb űrhajó már jobb ötletnek tűnik; jelenleg 18 hónap az út. Egy mágneses pajzs is jó megoldásnak tűnik, sajnos azonban pillanatnyilag sem a sebesség növelésére, sem a mágneses pajzsra nem rendelkezünk megfelelő technológiával.

Egy újabb lehetőség, hogy az űrhajósokat kiválasztásánál olyan genetikai tényezőket is figyelembe vegyenek, melyek nagyobb ellenállást nyújtanak az űrsugárzás hatásai ellen. "Ezt a NASA és más űrügynökségek is megtehetnék, azonban elég kiábrándító lenne, ha egy űrhajósnak erre a születési adottságra is szüksége volna" - tette hozzá Cucinotta. A sejtek sérüléseit kijavító gyógyszerek sem jelentenek megoldást, mivel ilyenek nem léteznek még. "Ha rendelkeznénk ilyesmivel, akkor ma egyetlen ember sem halna meg rákban itt a Földön" - zárta érvelését Cucinotta. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés